A késb@szó fotelbushcrafter

Angelero Vas-Kos

Hmm, hogy is kezdjek neki. Mióta megvannak a Vas-Kosaim azóta akartam írni róla tesztet vagy csak egy bemutatót. Viszont ilyenkor mindig eszembe jutott, hogy Vas-Kosról már Switchblade éltárs a késportálon már elkészítette gyönyörű képekkel illusztrált részletes tesztet , amelyhez hasonlót soha nem fogok tudni csinálni. Na még is miért írok akkor. Nos az Angelero Kephartos (FTK) kis irományom után komoly gondban voltam melyik késemről legyen a következő review. Mivel nem volt kedvem (lusta vok na 😀 ) cetlikre írni a kések neveit vagy bármilyen sorsolást csinálni, egy egyszerűbb megoldást választottam. Megkértem munkatársam, hogy válasszon egy kést a gyűjtis képemről és ő ezt választotta.  Na akkor jöjjön a kés.

Egy kis érdekesség Palcsesz Imrének (Angelero) a Vas-Kos az egyetlen olyan széria kése amit kézzel szab ki.

Műszaki adatok.:

Pa.: Sleipner
Ph.: 106mm
Éh.: 116mm
Pv.: 5mm
Psz.: 34mm
Ma: agancs
Mh.: 103mm  (Markolat panel hossza: 117mm)
Msz.: 28mm
Mv.: 23mm

Tok.: Suszter Enikő (Seni) tökéletes munkája

A Kezdetek.:

Anno 2013-ban rendeltem Palcsesz Imrétől (Angelero) egy Vas-Kost a már említett Switchblade éltárs által írt teszt hatására, viszont pechemre Imre pont kifogyott a Sleipnerből. Így bizony maradt a várakozás. Végül 2013 végén írtam rá Imrére, hogy megjött-e a Sleipner. Olyannyira megjött, hogy volt egy natúr Vas-Kos Sleipnerből, így le is csaptam rá, ment is az üzenet. Már csak a markolat anyagát kellett kitalálnom. Ha jól emlékszem végül Imre ajánlotta ezt a barna micartát.  Így 2014-es év első Vas-Kosa az enyém. Na de ugye van az a bizonyos “BUG” ami csak rág és rág. Végül az év végén megrendeltem a második Vas-Kosom szintén SLP penge de már konvex élezéssel és agancs markolattal, majd 2015-ben kézhez is kaptam.

Acél.:

Uddeholm Sleipner szerszámacél, aki ismeri annak nem kell bemutatni, aki pedig nem annak javaslom a késportál fórumát azon belül is a külön acél topicot. Metallurgiára én nem térnék ki. Maximum annyit mondanék, hogy nem hiába a hazai késkészítés igáslova. A hőkezelést Angelero maga végzi, remek munkával!

Markolat.:

Agancs markolat, csiszolva. Direkt ki akartam próbálni milyen az agancs markolat. Továbbá baromi jól áll a késnek! Kellemes tapintású, jó vele dolgozni. Konyhai vagy dudvai használatban is megállja a helyét. Hús darabolásnál zsíros, véres kézzel nekem nagyon hasonlít a G-10-re, nem csúszott ki a kezemből. Két tömör réz szegecs tartja a markolat paneleket az acélon. A kés súlypontja nagyjából az első szegecs után található.

 

Tok.:

Suszter Enikő (Seni) által készített színezett marhabőr “fityegős”erszénytok. Ez a tok masszívan fogja a kést, mégis könnyen kivehető belőle. Teljesen meg vagyok vele elégedve. Számomra tökéletes, nem érzem szükségét az agyon díszített késtokoknak, pláne nem az általam csak “karácsonyfa” tokként tartott szikravető-élező meg…stb tokoknak.

 

Na és jöjjön a gyakorlat.:

Sajnos a konyhai tesztek alkalmával mind technika, mind személyi segítség nélkül elég problémás fotózni. Gyümölcs-zöldség esetén a konvex él repeszti a keményebb növényeket. Ez a lapos konvex élezés viszont egy nagyon jó kompromisszum a konyhai feladatokhoz. Ennél a késnél is szerepel az áldozatok között jó pár karaj-tarja kicsontozás, na meg csirke. Jól tudtam irányítani a kést, a markolat se csúszott ki a kezemből. Éltartása is bejött, a 14kg csfk teszt után már nem borotvált, de fenőrúddal orvosolható.

Sorry a béna képekért, de már este volt mikor nekikezdtem az 5db csirkemell filézésnek és kockázásnak.

Egy kis sonka szeletelés, majd kockázás

És akkor egy kis dudva:

Szokás szerint  a kis lidl-ös főrésszel vágtam méretre. Majd ütőfázással dolgoztam fel.

Volt göcs benne elég rendesen. Nem adta magát könnyen.

Nem lett baja XD, majd kisebb darabokra is szükségem volt a hobo kályhához (hegyteszt)

Tollaság

Majd elkészült a “fészek” 😀

De szükségem lesz kaparékra is

Mint látható a kaparóél is remekül működött.

Na most már minden adott a tűzhöz. Viszont most ki akartam próbálni valamit, ami már régóta motoszkált a fejemben.

Mivel most is tonhal konzervet hoztam magammal, csak nem a sós lé páccal hanem olajjal. Gondolom mindenkinek ismert, hogy a hal elfogyasztása után a konzerv dobozban maradt olaj akár mécsesként is használható. Viszont volt régebben pár youtube videó amin az olajos tonhal konzervet (még hallal) egy pzs-vel, papír törlővel…stb (lényeg h papír) leterítjük majd ezt begyújtjuk így kapunk egy lámpást. Viszont nem láttam sehol, hogy ezt a lángot-hőt hasznosítanák.

Így most kipróbáltam agymenésem, ehhez viszont szükség lesz:

1db olajos tonhal konzerv

1db IKEA-s hobo kályha

1db jelen esetben papírtörlő

1db edény (Tatonka 0,8l)

Mivel a hobo kályhában igencsak nagy a távolság az edény alja és a konzerv között, így ezt meg kellett emelni. Én zöld ágakkal oldottam meg, amiket a Vas-Kos kaparó élével rügymentesítettem.

Így néz ki

Működés közben:

Mint látszik nem 3 ág van a kályhában tartóként hanem 5, mivel 2db ág kellett még stabilizátornak, mivel csúszkált a konzerv doboz.

A Tatonka edénybe 2,2dl vizet tettem mert nem tudtam milyen hatásfokkal fog üzemelni ez a megoldás. 15 perc kellett hozzá, hogy ezt a vízmennyiséget felforraljam (víz és maga az edény is áthűlt-hideg volt)

Na kész a tea víz. Viszont csak most indult be a konzerv főző, így hagytam égni, mert kíváncsi voltam mennyit bír 40 percnél vettem ki a papírt de még tovább égett és még így is maradt a dobozban olaj. Megkockáztatom, hogy 0,5l vizet is simán fel lehet vele forralni. Annyi a hátránya, hogy büdös és kormol rendesen.

Mivel a papír felhajlott így a láng közvetlenül hozzáért a halhúshoz és egy kicsit megkapta. Ennek az égett húsnak egy részét kiszedtem (minimális) a többit megettem.

A halnak füstös íze volt, de nem tudom, hogy alapból ilyen vagy az “égetés” miatt. SEMMI BAJOM NEM LETT TŐLE!

Ezután visszafordítottam a hobo kályhám és megkezdtem a tollaságak bepakolását, majd a szokásos gyújtási metódussal begyújtottam a tüzet.

Eredmény:

Nyamm XD

Unalom űzésnek pár cöveket csináltam, sajnos csak ennyire volt időm.

Az éltesztről sajna nem lett jó fotó. A pengetőnél még borotvált, de ahogy az él felé haladtam már nem. Ez be tudható annak a 20kg csfh-nak amiket összekockáztam, a csirkecsont igazi élgyilok 😀 De nem kell ebbe az esetbe egyből a P280-as csiszolópapírért rohanni. Elég lesz maximum egy fenőrúd meg egy kis bőrös simogatás.

Konklúzió:

Imádom az Angelero Vas-Kosokat! A Nessmuk forma a gyengém és ez még annó az első Vas-Kosommal kezdődött. Kézreálló, jól irányítható. Dudvába is tökéletesen meg állja a helyét. Az, hogy ki melyik élezést preferálja azt mindenki maga döntse el, vagy konzultáljon Palcsesz Imrével (Angelero), hogy mire kívánja használni a leendő Vas-Kosát.

Egy valami biztos nem ez lesz az utolsó Vas-Kosom Imrétől 😀

Angelero Vas-Kos-ok & Kis-Kos

 

Angelero Manufacturing

 

by ShadowWalkerPredator

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s